Egri csillagok a Dunántúli végeken?

Molnár Szabi és Verebélyi Viki munkája

    Ebben a cikkben Jankovich Ferenc és Gárdonyi Géza műveinek történelmi hátterét vesszük szemügyre.

Gárdonyi Géza: Egri Csillagok című műve főként Eger környékén játszódik, ám mégis rengeteg, más tájat érint a cselekmény. Keresztesfalvától Isztambulon át még Óbuda is előfordul a helyszínek között. Csatákat tekintve szó esik a fő egri csatáról, Buda elfoglalásáról, szolnoki csatáról és még sok másról is. A mű végkimenetele a dicsőséges győzelem, mely során Eger vára megmenekül és a török sereg vereséget szenved.

A könyv 1533-1552-ig írja le az eseményeket.

    Jankovich Ferenc: Dunántúli végeken – ez egy olyan mű, mely igyekszik a lehető legjobban megragadni az akkori „beszédmódot”, nyelvhasználatot. Ahogy a címéből is kiderül, főként a Dunántúl vidékén játszódik. Itt is megemlíthetünk több fontos ütközetet, például a székesfehérvárit, a csobáncit és más hasonló jelentőségű ostromot, csatát. A mű végkimeneteléről majd akkor tudok beszámolni, hogyha már elolvastuk a művet. 

Ez a mű majd 100 évet ível át 1550-es évektől 1664-ig.

    A két mű, bár történetében és cselekményében is nagyon hasonlít, idősíkon elhelyezve láthatjuk, hogy szinte évre pontosan egymást követik. A táj és az események is nagyon hasonlóak, legyen szó hűségről, szerelemről, hazaszeretetről.

    Molnár Szabi

 

Címösszevetés/címértelmezés

 

címmeditáció	Gárdonyi Géza: Egri csillagok	Jankovich Ferenc: Dunántúli végeken – Hulló csillagok
	A cím az egri várat védőkre utal, legismertebb hősalakunk innen nem más, mint Eger várkapitánya, aki sikeresen megvédte a várat az ostromtól, Dobó István.	A Hulló csillagok megnevezés a sorra elesett várvédőkre és híres alakokra utal. A korszakban a várak sorra kerültek a törökök keze alá, így tehát folyamatosan hullottak a csillagaink.

 

Közös jellemző: mindkét író használja a csillag szót, mint metaforát, mert ekkor még honvédő vitézeink voltak a „sztárok”...

Verebélyi Viki